"Ugye, gyönyörű élni?"

A blog elsődleges célja, hogy bebizonyítsa, a fenti kérdésre csak az igen lehet a megfelelő válasz! Persze nagyon szubjektív, mert arról írok, ami engem (és Őt) boldoggá teszi, ami mosolyt csal az arcunkra, amire jó és érdemes visszaemlékezni akár évek múlva is. Ebből adódóan olyan, mint egy napló, egy "egoblog", amire nyilván nem sokan kíváncsiak... Tudom, hogy mindez nem fogja megváltoztatni a többi ember hozzáállását, pláne az egész életüket. De azért remélem, hogy időnként idetéved valaki, akinek mosolyt csalhatok az arcára vagy felhívhatom a figyelmét az apró csodákra!

Tudom, hogy nem is olyan könnyű így gondolkodni eleinte, hogy mindig lesznek megoldandó problémák, hogy naiv vagyok időnként... De azért, érdemes megpróbálni! Igen, azért is, mert nem tudhatjuk, hogy mennyi időnk van még erre! Erre buzdít Szabó Magda is Álarcosbál című regényében - nálam ezerszer szebben és szemléletesebben megfogalmazva mindezt!

"Mert az élet gyönyörű, ugye, Endi?

Mikor nincs háború, ugye, gyönyörű élni?

Nézni a városokat, hegyeket, fényeket, érezni mindenféle illatot meg az erdők szagát, sétálni, mikor a hó fúj, aztán bemenni a meleg szobába, érezni a kályha melegét, vagy nyáron beleugrani a folyóba, jó könyveket olvasni, zenét hallgatni, mindenféle értelmes dolgokat csinálni - te, úgy sajnálom, hogy voltaképpen olyan kevés ideig jártam iskolába, hogy Anyunak nem volt módja rá. A kisbabát taníttatni kellene, ő csak nem fog házról házra menni, ócska ruhákat alakítgatni, mint a nagyanyja. Nem tudom pontosan, mit szeretnék a számára, csak valami mást, mást, mint ami nekem jutott."

Esőcseppek

Nem, nem tudok szép képeket csinálni, nincsen jó fényképezőm, nem figyelek a fények/beállításokra... DE, ettől még nagyon szeretek fényképezni, különösen a virágokat! A virágokon, leveleken megülő ezüstös esőcseppeket különösen kedvelem, muszáj volt megörökítenem párat :)

Mindezt szakadó esőben, nagy szélben követtem el: egyik kezemben esernyő - átrakom bal kézbe - jobbal matatok a feneketlen táskámban a fényképező után - némi kotorászás után megtalálom - kirángatom a tokból - beállítom - közben elázok - és a frizura sem tart már :D

Kókuszos-citromos-bodzás keksz

A májushoz nekem nemcsak az orgona és a pünkösdi rózsa tartozik hozzá, hanem a bodza is! anyukám mindig csinál belőle üdítőt, amit szódával hígítva, jól behűtve egyszerűen imádok! Most pedig annak is eljött az ideje, hogy elkészítsem a saját verziómat! A gyűjtést élvezem a legjobban: biciklire pattanunk, keresünk egy forgalomtól távoli lelőhelyet és megpakoljuk a kosaramat illatos virággal :) Egyértelmű, hogy túl sokat szedtünk elsőre, ezért a maradékot megszárítottam: jó lesz teának vagy... És itt jött az isteni szikra: miért ne tehetném bele sütibe?! Így született ez a keksz! Finom lett, ropogós, kellemesen kiérződik a bodza is, a citrom is, úgyhogy ismétlés biztosan lesz :)

Konkrét mennyiségeket szokásomhoz híven, most sem tudok írni - nem mérek, inkább érzéssel adagolok, a kekszeket úgy sem lehet elrontani szerintem!

Került bele:

- zabpehely - most szárazon

- zabpehelyliszt - pár kanállal, hogy összeálljon

- kókuszreszelék

- 1 citrom leve

- méz

- 1 tojás

- kevés szárított bodzavirág

Összedolgoztam - a tojástól függ, hogy mennyi száraz anyagot vesz fel, hűtőben pihentettem, majd kigombócoztam, keksz alakúra lapítottam és megsütöttem! Érdemes kipróbálni!

Örömködés

- Nagyon jól sikerült meglepetésbuli: Papa napok múlva betölti a 85-öt, ezért összebeszéltük, egyeztettünk és szerveztünk egy meglepetés bulit szombatra - nagyon örült neki :)
- Meglátogattuk a régi lakótelepen a környék "kukás" macskáját - szeretik egymást a kutyával, most is puszilkodtak :)
- Pipacsok
- Kiskacsák a tóban - még pelyhesek, nagyon minik és nagyon édesek
- Ezüstös esőcseppek
- Liliomok minden színben
- Szülinapi buli a Tisza parton
- Bográcsozás éjszaka
- Tűz körül összegyűlni és beszélgetni
- Bográcsgulyás éjfélkor, hétköznap
- Csigákat menteni
- Vonaton kedves emberekkel beszélgetni
- Macskát simogatni
- Akácvirág - fehér, lila, rózsaszín
- Virágot hozó kaktusz
- Tesóval, szülőkkel együtt lenni
- Drága Nagyiék, mert vannak és jól vannak hála az égnek

Szerelem...

" Csak éled az életedet, csupa egyforma, unalmas hétköznap követi egymást. Aztán szerelmes leszel, és az ugyanaz az élet hirtelen kitágul és átváltozik. Tudod, hogy egy világban élsz Beatricével, és onnantól kezdve mit törődsz vele, ha rosszul feleltél, ha defektes lett a motorod, ha Terminátornak pisilnie kell, ha elered az eső, és nincs nálad ernyő? Nem számít, mert tudod, hogy mindez elmúlik. De a szerelem, az nem. A te vörös csillagod mindig ott ragyog. Beatrice Beatrice marad, a szerelem ott van a szívedben és nem apad, táplálja az álmaidat, és senki sem veheti el tőled, mert olyan helyen van, ahová senki sem férkőzhet be. Nem tudom jobban elmagyarázni, csak azt remélem, hogy sose múlik el."

( Allessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér)

Fűzfakéreg és csombormenta

Talán már mondanom sem kell, hogy rajongok a középkorért! Számomra egyáltalán nem egyenlő a szellemi sötétséggel, a primitív babonákkal vagy az értelmetlen nyelvfilozófiai vitákkal! A mindennapi élet kérdése itt ugyanolyan izgalmas szerintem, mint mondjuk a XIX. század esetében, sőt... A francia és angol középkor különösen érdekel, így minden ide vonatkozó könyvet örömmel olvasok el. 

Azt már észrevettem, hogy a könyves blogokon vannak könyvek, amelyek végigsöpörnek és nagyjából mindenki elolvassa őket rövid időn belül! Szeretem ezeket nézegetni, mert jó tippeket lehet kapni és bár sokszor nem érdekelnek a közkedvelt művek, vannak kivételek is! Így hallottam először Vanora Bennett: Hölgy mókussal és seregéllyel című könyvéről is és tudtam, hogy el kell olvassam!

Szerintem ez a könyv jó! Jó annak ellenére, hogy a szereplők jelleme sokszor idegesítő (John Clement tutyimutyisága vagy Thomas More kettőssége) és a szerelmi háromszög erőltetett. A történetvezetés azonban kiváló, a stílus olvasmányos (bár viszonylag sok a nyomdahiba) és a korrajz tökéletes! 

A More család történetén keresztül bepillanthatunk a XVI. század első felének hétköznapjaiba! Megtudjuk, hogyan gyógyítottak a tanult orvosok és hogyan a gyógyfüvekhez értő asszonyok, és elgondolkozhatunk azon, hogy kihez kerültünk volna szívesebben! Részemről egyértelmű a válasz: a mindenre érvágást alkalmazó doktorok rengeteg ember halálát okozták, szóval messziről elkerültem volna őket egy láz esetén például! A műtéti beavatkozás más kérdés persze!

Egyébként is rajongok a gyógyfüvekért, jó lenne minél többet tudni róluk! Az esküvői csokromba is kértem rozmaringot :) Nagyon szeretnék egyszer egy igazi kolostor gyógyfüves kertjében sétálni, élvezni a csöndet és magamba szívni az illatokat! Mondjuk itt:

A kép innen

A másik fő szál az eretnekek kérdése! A vallásfilozófia is hozzám közel álló téma, szívesen olvasok arról, hogyan gondolkoztak erről az emberek, miért támogatták az új hitet vagy miért védték minden lehetséges módon a régit! Itt nem is a megszokott érvek az érdekesek (anyanyelvű misézés és Biblia, álszent, ilyen-olyan műveltségükkel visszaélő papok, felesleges liturgia stb), hanem Thomas More őrületig fokozódó bigottsága, konzervativizmusa. (Már az Utopia című műve is elképesztő, nem szeretnék egy olyan világban élni, az biztos!) Mi mozgatja, hogyan válik ilyenné, fel lehet-e menteni?

Az már tényleg csak hab a tortán számomra, hogy megismerhetjük Hans Holbein képeit, stílusát, betekintést nyerhetünk a festmények rejtett üzeneteibe! Sajnos a művészettörténet finoman szólva sem az erősségem, bár ezen nagyon szeretnék változtatni! Mindig elképeszt, hogy mennyit mesél egy-egy festmény! Látunk egy portrét a More családról! Először is megtudjuk, hogyan nézhettek ki, hogyan öltözködtek, milyen tárgyak vették őket körül stb! Majd szimbólumokat, rejtett üzeneteket kereshetünk (és ez most nem a Da Vinci kód): egy kéztartás, egy virág formája, egy ruha színe, egy ékszer fajtája, a tárgyak elhelyezése...

 Hans Holbein: Követek (A kép forrása)

Engem elvarázsolt a könyv, teljesen elmerültem a korban! Az élmény már csak akkor lehetett volna teljesebb, ha én is az oly sokszor emlegetett virágzó almafa alatt ülve olvashattam volna! :)

Itt az eperszezon :)

Kevés olyan jó dolog van, mint a piac szerintem! Én 5 percre lakok a város nagy piacától, ezért könnyen megtehetem, hogy délelőtt leszaladok és az aktuális kínálatnak megfelelően főzök! Imádok a friss zöldségek és gyümölcsök között sétálni, érezni az illatukat, gondolkozni, hogy mit lehetne belőlük sütni-főzni, gyönyörködni a virágokban... Nem vagyok válogatós, pletykálkodós fajta - tudom, hogy általában ez is hozzátartozik a piacozáshoz, de én nem barátkozni vagy vitatkozni járok oda! Általában jól felpakolok mindenből, amit megkívánok/megtetszik/jó áron van, de úgyis elfogy előbb-utóbb.

Ma is tettem egy kört, spárgáért és tojásért mentem, mikor megcsapott az eper illata! Azonnal beindult a hang a fejemben: "epret szeretnék, epret AKAROK, nem érted?! MOST!!!"... Először még elhessegettem: drága még, nem volt tartósan meleg, nincsen még íze... De hiába, a harmadik-negyedik epres stand után elvesztem és gyáván megadtam magamat :D

Hogy milyen? Gyönyörű, mesés az illata, a konyhába belépve azonnal megcsap, az íze pedig... nos, az még nem az igazi! Azt is mondhatnám, hogy vízízű, de neeeem :) Eper végre, idén először! De vártam már!

Ennyit erről?!

Egyszer csak integetett felém, hívogatott és én engedelmeskedtem! Elolvastam a fülszöveget és megadtam magamat: ezt a könyvet el kell olvasnom! Mindig is érdekeltek a nagy álmokról szóló regények, egy időben imádtam a "pakoljuk össze mindenünket és kezdjünk új életet valami álomszép helyen" stílusú könyveket, én is álmodoztam arról, hogy milyen lenne Provance-ban levendulát szedni vagy Toscanában olajbogyót szüretelni - holott utóbbitól a hideg ráz :) Mondjuk úgy fél tucat ilyen könyv elolvasása után azonban megcsömörlöttem: túl szép volt minden benne, bár igaz történetekről van szó általában. Túlságosan meseszerűek vagy talán csak túlságosan elérhetetlenek számomra? Nem tudom!

 (Kép innen)

De ez a könyv más volt, nagyon más! Shep Knacker egész eddigi életében azért dolgozott és kuporgatott, hogy miután eléri az áhított egymillió dollárt a megtakarítási számlája, felszámolja az őt cseppet sem kielégítő életét és a családjával vagy rosszabb estben nélkülük, új életet kezdjen valahol távol Amerikától, a Másvilágon! A regény kezdetén összegyűlt a pénz és már a repülőjegyeket is megváltotta csak oda, amikor a felesége bejelenti, hogy rákos, ezért szüksége van a férjére és az egészségbiztosítására is...

Hogyan válik egy szempillantás alatt köddé egy évtizedek óta dédelgetett álom? Mennyire erős a szerelem, tényleg mindent kibír? Hogyan lehet ép ésszel túlélni azt, hogy a társunkat belülről emészti fel a betegség, hogy látjuk, mekkora fájdalmai vannak? Megéri évtizedeken át mindent egyetlen célnak alárendelni? Tényleg erre vágyunk, tényleg ezt szeretnénk?

 Emellett a könyv bemutatja a demokrácia hazáját, a szabad és dicső Amerikai Egyesült Államokat, ami olyan szinten bürokratikus napjainkra, hogy az elképesztő! Mit ér az ember egészségbiztosítás nélkül? Mi jár és mi nem jár akkor, ha van biztosítása? Egyáltalán, kaphat-e egy doboz aszpirint anélkül, hogy az aktakukacok eldöntenék: indokolható-e ez számára...

Igazi gondolatébresztő regény, provokál, válaszokat próbál belőled kicsikarni, óhatatlanul is csak az jár a fejedben, hogy mit tennél TE ebben a helyzetben - hogyan döntenél, feladnál-e mindent, harcolnál-e a rendszerrel, ha már a betegséggel szemben tehetetlen vagy... 

Bátran ajánlom mindenkinek, nekem nagyon tetszett! Igaz, a legvége nekem már sablonos és túl rózsaszín, de ettől még jó könyv, nagyon jó!

Örömködés

Lássuk, mi minden történt az utóbbi hetekben, minek örülhettem :)

- Szerenád nekem, imádtam - gyertyával a kezükben, Kispált és Omegát énekeltek és bár hozzám jöttek utoljára, még lelkesek voltak

- Tanárbúcsúztatón énekelni a többiekkel

- Az a sok-sok szeretet, ami az utolsó napokban körüllengte az egész iskolát

- Tablókat keresni a városban

- Levágott, kivasalt frufru, ami nagyon bejött az ismerősöknek is

- Sliders maraton

- Érezni, hogy megvalósul az álmod, amiért te minden lehetőt megtettél

- Gyertyafényben főzni, vacsizni és fürdeni, mert a pockok elrágták a vezetéket

- A könyvtárban az új könyvek között kincsekre lelni és a bőség zavarával küzdeni

- Piknikezős majális a barátokkal

- Cider

- Frizbizés a naplementében

- Majdnem esküvői torta házilag férj anyukája által - isteni finom

- Szívecskét festeni egy snassz vászontáskára

- Ballagás

- Esőillat, frissen nyírt fű illata

- Szó szerint fillérekért ruhát turizni

- Szuperholdat figyelni

- bújni, bújni, bújni...

- Német csokitorta sütemény - barátok pillanatok alatt széthordták a próbasütést

- Fodrászlány esküvőjének örülni

- Barátnő kerekedő pociját figyelni

- Lenge szoknyákat elővenni

- Sokáig világos van

- Szerenád előtt körbetakarítani az egész lakást és selejtezni

- Könyveket rendezni, hogy legyen hova rakni az újakat

- Gondolatébresztő regényeket találni a könyvtárban

- Kedvenc piros cipőm másoknak is tetszik

- Óriási és illatos fehér rózsa

- Kártyázni a barátokkal

Újra itt...

Ilyen hosszú időre még nem hanyagoltam el az írást :( Az évzárás sok intézni valóval és még több búcsúval, szeretettel járt! Nagyon gyorsan elrepült ez a félév és nekem már most hiányzik a suli, a tanítás! De nem kesergek sokáig, hiszen folytatás következik szeptemberben :)