Mindig is vonzódtam a naplókhoz, a naplóíráshoz! Kislányként sok naplót kezdtem el vezetni, de rövid idő után mindet abbahagytam! (Soha sem voltam híres a kitartásomról :)) Imádtam kiválasztani a füzeteket és órákig álmodoztam arról, hogy mi mindent írjak le. Azt hiszem, mindig itt rontottam el! Most, gyermeklelkű felnőttként újra megpróbálom! Szeretném összegyűjteni az emlékeimet, a gondolataimat, a vágyaimat...Álmodozás helyett a saját gondolataimról írok, regénybéli hősnők helyett a saját életemet élem!
Ez nem egy tematikus blog lesz! Összegyűjtöm, mi okozott örömöt nekem a nap folyamán: lesz benne szó könyvekről és virágokról, felhőkről és karácsonyról, kirándulásokról és pillangókról, filozófiáról és kreatív ajándékokról, hétköznapokról és receptekről - mindenről, ami foglalkoztat, mindarról, ami hozzátartozik az életemhez! Természetesen szubjektív lesz, hiszen naplónak szánom! De mégis több ez egy huszonéves feleség mindennapjainál! Szeretném megmutatni, hogy a legapróbb, leghétköznapibb tárgy/tevékenység is lehet csoda számunkra! Hatalmas közhely, de rajtunk múlik, hogy az a bizonyos pohár félig tele vagy félig üres! Nekem félig tele, mert bár nekem is vannak gondjaim, nem engedem, hogy felülkerekedjenek rajtam! Tudatosan élem úgy az életemet, hogy észrevegyem az apró szépségeket, a hétköznapi csodákat minden egyes napon!
Persze van olyan, amikor ez nagyon is egyszerű, néha nagyon nem az! A blogban megpróbálom rendszeresen összegyűjteni a napi boldogságforrásaimat, hogy szürke pillanatokban legyen hová fordulni egy nagy mosolyért! Nem egy cukormázzal leöntött vattacukorfelhőn élek én sem, tudom, hogy ez nem megy mindenkinek könnyen és az élet sem csak a szép pillangókból és a kedves kölyök kutyákból áll! De rajtunk múlik, hogy a nap végére milyen érzések maradnak bennünk! Annyi, de annyi dolog okozhat örömet az életben, csak rájuk kell lelni! Ezek nem feltétlenül tárgyak és nem okoznak általában vett örömöt sem mindig! Lehet egy étel vagy egy süti, amely pusztán csak jólesett, egy könyv vagy egy film, amely elgondolkoztatott, egy érdekes beszélgetés, amin jó rágódni még sokáig, egy idegen mosolya, amely bearanyozza az egész napot, egy szép épület, amelyre jó ránézni...
Ezért is vallom bátran, hogy csoda ez a nap, csoda minden nap!
Ez nem egy tematikus blog lesz! Összegyűjtöm, mi okozott örömöt nekem a nap folyamán: lesz benne szó könyvekről és virágokról, felhőkről és karácsonyról, kirándulásokról és pillangókról, filozófiáról és kreatív ajándékokról, hétköznapokról és receptekről - mindenről, ami foglalkoztat, mindarról, ami hozzátartozik az életemhez! Természetesen szubjektív lesz, hiszen naplónak szánom! De mégis több ez egy huszonéves feleség mindennapjainál! Szeretném megmutatni, hogy a legapróbb, leghétköznapibb tárgy/tevékenység is lehet csoda számunkra! Hatalmas közhely, de rajtunk múlik, hogy az a bizonyos pohár félig tele vagy félig üres! Nekem félig tele, mert bár nekem is vannak gondjaim, nem engedem, hogy felülkerekedjenek rajtam! Tudatosan élem úgy az életemet, hogy észrevegyem az apró szépségeket, a hétköznapi csodákat minden egyes napon!
Persze van olyan, amikor ez nagyon is egyszerű, néha nagyon nem az! A blogban megpróbálom rendszeresen összegyűjteni a napi boldogságforrásaimat, hogy szürke pillanatokban legyen hová fordulni egy nagy mosolyért! Nem egy cukormázzal leöntött vattacukorfelhőn élek én sem, tudom, hogy ez nem megy mindenkinek könnyen és az élet sem csak a szép pillangókból és a kedves kölyök kutyákból áll! De rajtunk múlik, hogy a nap végére milyen érzések maradnak bennünk! Annyi, de annyi dolog okozhat örömet az életben, csak rájuk kell lelni! Ezek nem feltétlenül tárgyak és nem okoznak általában vett örömöt sem mindig! Lehet egy étel vagy egy süti, amely pusztán csak jólesett, egy könyv vagy egy film, amely elgondolkoztatott, egy érdekes beszélgetés, amin jó rágódni még sokáig, egy idegen mosolya, amely bearanyozza az egész napot, egy szép épület, amelyre jó ránézni...
Ezért is vallom bátran, hogy csoda ez a nap, csoda minden nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése