2014. január 31., péntek

Az év első túrája

Nem is akármilyen túra ez kérem szépen! Teljesítménytúra a javából, a legrövidebb táv is 30 km (elvetemültebbek fittebbek a 60 ill. a 90 km-es távon is kipróbálhatják magukat), ami az Alföldön nem is tűnik olyan soknak, de A Gáton nagyon is megterhelő. Férj régi vágya volt ez a túra, idén az időjárás is kedvező volt: se hó, se fagy, se eső, sáros vakondtúrás is csekély, alacsony a vízszint is, hát mi kell még?!

Egy ráérő feleség nem lett volna rossz, de én a nagyon vészesen közelgő államvizsga miatt felmentést kaptam, az Ember pedig megmutatta, hogy igazi Kos: legyűrte a távot makacsul előre szegezett fejjel :)) És még képeket is készített nekem, egy igazi angyal! Azt pedig, hogy én mennyit is tanultam aznap, inkább hagyjuk!

 A gát nem túl izgalmas látvány, de jól lehet menet közben gondolkodni az élet nagy kérdéseiről. És a sár sem volt akkora, mint lehetett volna...

 Állandó kísérő a Maros.

 Tovább előre!

 Január eleji naplemente.

 Gátőrház, ellenőrzőpont, cica :)

Innen már látszottak Szeged fényei, és beigazolódni tűnt, hogy a híd tényleg túl messze van... :)

2014. január 10., péntek

Tervek 2014-re

Drága Judit hasonló bejegyzése nagyon tetszett és arra inspirált, hogy én is elgondolkodjak azon, mit szeretnék idén. Nem lesznek ezek nagy dolgok, még csak radikálisan újak sem, hiszen elégedett vagyok az életemmel!

 Szeretnék többet túrázni, mint tavaly! A Nagy Túra lehet, hogy idén sem jön össze, de sok kicsi miért ne sikerülne? Közben hódolhatnánk a kincskereső szenvedélyünknek is!


 Szeretnék új életet lehelni a fűszerkertembe, ami elég nagyképűen hangozhat, tekintve, hogy egyetlen láda alkotja eddig a kertet :)) ÉS szeretnék salátát is ültetni és csak lecsipkedni a vacsinak valót!


 Szeretném hangulatos zuggá varázsolni az erkélyünket, ami nem túl nagy, de tökéletes helyszíne lesz a gyertyafényes vacsoráknak, a forró nyári éjszakáknak, a barátokkal töltött nagy nevetéseknek és a dolgozatjavításoknak tavasztól őszig :))


 Szerintem kell néha egy kis varázslat a szürke, szomorú napokon! És időnként egy kis csillámpor sem árt :) Majd hozom az én tündérporomat, ami már segített párszor.


 Esetemben ez nem lesz olyan nehéz! Továbbra is szeretném észrevenni az élet csodás pillanatait!


 (Bármennyire is nem szerettem a "Keep calm..." plakátőrületet, csak ez került ide..) Na szóval, folytatni a fegyencedzést, nem lustulni! Férj szeretne krav maga-ra járni, ami hagyján, de engem is csábít. Egyenlőre ellenállok :)
Kép 


Régóta szeretnék egy háziállatot! A cicát Férj leszavazta, kutyát pedig én sem szeretnék lakásban tartani, de egy édibédi, tündérbogyó csincsilla mindkettőnknek tetszene. Majd meglátjuk! Hát nem édes? <3

Nagyon-nagyon édes ez a baba nyuszi is :)) De itt látható egy pici csincsilla:


Szeretnék egy óriási levendulamezőn sétálni <3

Látni valami nagy vizet és csak nézni, hallgatni és érezni!

És ami a legeslegfontosabb: mindent megtenni az álmainkért és továbbra is úgy élni, hogy teljesülhessenek!

2014. január 3., péntek

Ünnepi pillanatok

Bár sem a hóesésben való séta, sem a Balatonon való korizás nem jött össze, nagyon jól teltek az ünnepek! Volt összebújós, gyertyafényes romantikázás, 6 órán át tartó vonatozás, bejglifalatozás, szaloncukor lopkodás a fa alól, forralt borozás a parton, játék, rengeteg nevetés... Az ajándékainkkal sikerült meglepetést és örömet okozni, és mi is csuda jó dolgokat kaptunk!

A szilveszter is nagyon jól sikerült! Bár én nem vagyok oda ezért a kötelező buli hangulatért, a barátokkal és tesóékkal töltött este igazán ferge....teges lett: rengeteget táncoltunk és még többet nevettünk. A végén már a megállók nevein is, aztán azon, hogy ezen, illetve rajtunk és velünk hogyan nevetnek mások :)) 

 Angyalok nélkül számomra nincsen karácsony! Az adventi időszakban került hozzánk Szent Antal szobra a ferences kolostorból, aki,bár nem vagyok vallásos, kedves nekem. A fa alatt kaptak helyet.

 Nagyon tetszik ez az üvegbe gyömöszölt karácsonyi égősor, igazán hangulatos esténként.


Hagyományos karácsonyi vacsink Férjjel a pisztráng szalonnás kelbimbóval. Nagyon nyami :)

 Angyalkák a család más tagjainál is őrzik a karácsonyi hangulatot.



 Pizsamás idill a bohókás öregúrral, aki még 11 évesen is megőrül a sípolós játékokért (vagy játékoktól) :))

 Magyal, hogy télen se maradjunk csodálnivaló nélkül a természetben.



 Imádom a mohás, öreg kőlépcsőket is! Erdei kirándulás közben bukkantunk rá.

 Megtaláltuk az aznapi harmadik geoládánkat! Remek szórakozás a kincskeresés :)


 Sok-sok cicával találkoztunk, tobzódhattam kedvemre. Ez egy édes család, külön felhívnám a figyelmet az összefonódó farkara és a háttérben sündörgő picire <3


 Idill a téli Balatonnál. Ennek a hattyúnak ez volt törve a lába, sokáig emberek etették, ezért annyira szelíd, hogy meg lehet simogatni. Kipróbáltam, naná :) Nagyon puha :)


Sok az éhes száj...