Tündéres medál

A tündérekhez, angyalokhoz régóta vonzódom! Nem hiszek a létezésükben klasszikus módon, de abban igen, hogy bizonyos emberekben testet ölthetnek és így közöttünk élnek! Kislányként imádtam a kertben sétálni, olvasni, álmodozni és elképzelni, hogy melyik virág kelyhében vagy melyik bokor aljában laknak a mindig vidám manók, a bájos tündérek, az almabortól állandóan mámoros törpék :D (nem tudom, emlékszik-e erre valaki, de létezett egy mesekönyv sorozat, a Mesél az erdő... Ebben voltak törpék, manók, óriások, sárkányok stb. Nagyon szerettük! Férjnek is megvolt, közös emlék gyerekkorunkból :))

Ma már nem keresem minden virágban a tündért! De tudom, hogy léteznek! Segítenek, vigyáznak ránk, megjelennek életünkben, ha szükséges, átsegítenek egy-egy nehéz pillanaton vagy életszakaszon, de nem egy másik létsíkből, láthatatlanul, hanem emberi alakban, személyesen! Én ebben hiszek, és azt hiszem, már találkoztam is néhányukkal :)

Vonzódásomat hozzájuk Férj is ismeri, így sokszor meglep egy-egy bűbájos angyallal, vagy most egy tündéres medállal. Icipici, pillangószárnyú, ölelésre tárt karú, tütüs, tökéletes lábú, mosolygós ez az én tündérém, akit elég egy pillanatra megérinteni és máris mosolygok és át tudnám ölelni a világot! Tud valamit a hölgy :)

Extra örömködés

Nem vagyok híve az Amerika majmolásnak, de pl. a Hálaadás igazán szívmelengető ünnep, nem árt, ha szem előtt tartjuk az üzenetét! Ezért most egy különkiadásos hálalistám következik a tegnapi napról, hiszen november negyedik csütörtöke Hálaadás :)

- Tündéres medált kaptam a Kedvestől

- Megsimogattam egy cicát az utcán

- Kikönyörögte, hogy keressek neki valami kaját a táskámban :)

- Jött egy nagy kutya gazdával, nagyon félt tőle a cica - a gazda előbb csak megállt a kutyussal, de mivel ez sem volt elég, átmentek a túloldalra, hogy tudjon enni a cicus

- A boltban sorban állás közben nagyon jót beszélgettem egy kedves öregúrral

- "Tanci néninek megmutatjuk az osztálytáncot, sőt, tanulja meg és álljon be közénk a szalagavatón"

- Kiscsibeként körém gyűlő 18 évesek

- Finom pizza vacsira

Lehet, hogy a szokásosnál is jobban ki voltam hegyezve a jó dolgokra, de a tegnapi, Hálaadás napi csütörtök igazán csodálatos volt! :)

Örömködés

- Új csizma - csak 4 órán át jártuk az üzleteket, de Férj hősiesen állta a sarat :)
-Köd
- Gyönyörű naplementék
- Töklámpás, idén minimál dizájnnal - az orra egy jelzés értékű karika volt :D
- Adventi tervező
- Körvonalazódó karácsonyi ajándékok
- Filozófia tanári konferencia Pesten
- Szinte mindenki diáknak néz még - most már élvezem is
- Metrózni - új metrón is
- Csodaszép napot kívánó ellenőr
- Starbucks - sosem kávézom és totál felpörögtem a legkisebb adagtól is :D
- Karácsonyi vásár
- Giga társaspartit megnyerni
- Vadludak vonulása
- Diákok csoportos prezentációit hallgatni
- Fahéjas mogyoró
- Férj fürdőt és konyhát súrolt, míg nem voltam otthon
- Csinosan öltözködni
- Növekedésnek induló citromfácska
- Tesó öröme - óriási, gyönyörű cikláment kapott
- Hulló levelek tánca
- Nagyszülőket meglátogatni
- Egyetemi csoporttárssal összefutni és nevetni azon, hogy pont mi ketten tanítunk filozófiát
- Vonatozni
- Fandorin-sorozat
- Tanár-diák focimeccset nézni - és nem tudni, kinek szurkoljak inkább :D
- Karácsonyi vásárban inspirálódni
- Vérnarancs-homoktövis tea
- Gyógynövényes sampon
- Zabos-sajtos keksz direkt nekünk barátoktól
- Kiugrok a bőrömből kedv - olyan kerek minden!
- Munkácsy-kiállítás
- Dicséretek a suliban

Képes beszámoló az egri hosszú hétvégéről II.

A gombák nem csak nagyon finomak, hanem a kinézetük is mókás :) Nem vagyok nagy gombaszakértő, de régebben a szüleimmel sokat jártunk az erdőbe, talán innen ered a szeretetem! Az őszi esők után nagyon sokféle gombát láttunk a túra alatt, ez egy szép őzláb - ha minden igaz!

 Túránk legvégén, már nagyon elcsigázva vártuk a Szent Anna kápolna felbukkanását, mert tudtuk, hogy a célállomás feletti hegyen van, így azt jelenti számunkra, megérkeztünk! Csodás látvány volt a naplementében fürdő, hegyek és erdők közé ékelődött kis épület!

 Giccses fotó, de nem bírtuk kihagyni! Majdnem napra pontosan két éve még a lánykérős pillanatainknak volt néma, de gyönyörű tanúja a Szalajka-völgy; most házaspárként tértünk vissza oda! Nagyon-nagyon jó érzés volt újra ott sétálni és felidézni az emlékeket!

 Mindenki gyűjt valamit! Van, aki cipőket, van, aki bélyeget, én szív alakú köveket! Utazásokról, kirándulásokról hozom őket haza (mindig csak egyet) és nem keresem, hanem hagyom, hogy a kő találjon meg engem! Férj szerint sokszor komoly képzelőerő kell ahhoz, hogy lássa bennük a szívet, de ez nem igaz, csak ő túl racionális ilyen dolgokban :)

 Mohás tetejű hobbitház - is lehetne, de nem az :) A Szalajka-völgyben van egy Szabadtéri Erdészeti Múzeum, ahol bemutatják hogyan éltek és dolgoztak az erdőben évszázadokon át az emberek. Ott áll egy félig-meddig földbe ásott kunyhó is, ami minket egy hobbitházra emlékeztet! Nem olyan csinos és lakályos persze, de pont olyan pici. A Gyűrűk ura mániával Férj fertőzött meg persze, a mohákat meg én találom nagyon szépnek :)

 Hiába volt ősszel eső, a Fátyol-vízesés még teljesen ki volt száradva! Nagyon szomorú látvány! De azért nem maradtunk patak és mini vízesés nélkül így sem! Ráadásul egy igazi szabad szellemű szökevény pisztrángot is láttunk benne!

 Ez az a látvány, amivel nem bírok betelni!

 Fontosak az apró részletek is: gyönyörű, sisakrostélyos címer egy régi, de szépen felújított épület homlokzatán! Nagyon szeretek sétálni Eger belvárosában, mindig felfedezek valami számomra újat! Bár éjszaka elég kihalt volt minden!

 Annyira bájos ez a kompozíció! Ha kertes házunk lesz egyszer, én is ilyen festett csempével (?) rakom ki a házszámot :)

Nagyon jókat ettünk is: a Szalajka-völgyből nem jöhettünk el anélkül, hogy ne ettünk volna pisztrángot; a barátaink őrült jó bográcsost főztek egyik este; és degeszre ettük magunkat görög salátás gyrossal is! Emellett szerelembe estem a Moskauer nevű édességgel is, muszáj lesz csinálnom hamarosan :)

Gyönyörű az Érsek-kert is, a tóban sárga vízililiomok pompáztak még akkor is!