2012. március 29., csütörtök

Szépség, rútság

Hogy mi a kedvenc történelmi korszakom? Az egyetemes középkor és a XX. század. És miért? Mert bármelyik korszaktól hevesebben kezd el verni a szívem, de ez a kettő az, ahol a leginkább érdekel, hogy hogyan éltek, hogyan gondolkoztak az emberek, mit ettek, mibe öltöztek, mivel szórakoztak, hogyan mostak vagy fürödtek, jártak-e iskolába, mit gondoltak az őket körülvevő szűkebb és tágabb világról...

Nagyon sokáig tudnám még sorolni a kérdéseket, de egy valami közös ezekbe: a hétköznapi emberek mindennapjaira vonatkozik az összes! És ez maga a nagybetűs Történelem! Én azt vallom, hogy a történelem az emberek szintjén zajlik mindig, oda kell lemenni, hogy megértsük a régmúltat.Tanárként is ezt tartom szem előtt, ezt szeretném átadni: nem őrült királyok megalomán, követhetetlen játszmája a történelem, hanem egymásból logikusan következő lépések láncolta. A lépések pedig a mindennapokból állnak össze!

Francois Gérard: Julette Récamier ülőportréja -innen
Szép festmény és mennyi információ: frizura, ruha, lakberendezés...


A mindennapok történelmére sajnos alig jut idő az iskolában, pedig nagyon szeretik a diákok is és szerintem ez a lényege az egésznek! Nagyon sok jó könyv van magyarul is ebben a témában, én most két legújabb (illetve, nekem újak) kedvencemről írok :)

A szépség és rútság végigkíséri a nyugati civilizációt. Napjainkban különösen fontosnak tűnnek, állások, álmok múlnak azon, hogy melyik kategóriába tartozunk! Korábban is nagyon fontosak voltak, mindenkinek: a filozófusnak, a költőnek, a művésznek, a hatalmasoknak és az utca emberének is megvolt erről a saját véleménye! Ha végiglapozzuk Umberto Eco két művét (Szépség,Rútság)akkor láthatjuk, hogy koronként, kultúránként mennyit változott a megítélésük, illetve, egyazon koron belül is komoly eltérések vannak! Ezen a két fogalmon keresztül áttekinthető tulajdonképpen az egész nyugati civilizáció történelme, ha a mindennapi élet oldaláról közelítünk. Egyrészt, mert ezek a könyvek nem egyszerűen művészettörténeti albumok! A rengeteg kép mellett korabeli szövegek mesélnek a korról, több nézőpontot is megismertetve az olvasóval! Másrészt, mert egy kép nem csak arról mesél, hogy mit tartottak szépnek vagy csúnyának, hanem arról is, mi volt a divat, hogyan rendezték be a lakásokat, milyen növényeket ismertek, milyen eszközök álltak rendelkezésre, hogyan végeztek bizonyos munkákat stb. Azt persze mindig szem előtt kell tartani, hogy mikor készült a kép - pl. a reneszánsz Krisztus-ábrázolások általában a reneszánsz viszonyokat tükrözik és nem a Jézus korabelieket!

Ezekből a könyvekből lehet tanulni is, tanítani is, de mindezt szórakoztató módon! Mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a mindennapok történelmi iránt vagy csupán kíváncsi arra, hogy hogyan képzelték el a történelem során az ördögöt...
Alfons Mucha Autumn Postcard -innen
Ez meg csak egyszerűen szép :)

2012. március 26., hétfő

Spenótos pite

A spenótos halálpite nem először ihlet már meg :D Az én verziómba nem került semmilyen mérgező növény szerencsére, de nagyon finom lett így is!
Semmi extrát nem igényel, más zöldségekkel is működik - de a harsogó, friss spenót most tavasszal mindent visz. Pedig régen nem szerettem a spenótot, bár inkább a fokhagymás, fura ízű főzeléket nem csípem, a rakottakat, pitéket, töltött húsokat és a bébi spenótos, nyers salátákat nagyon is :)

Hát, a fotó nem túl jó...

2012. március 25., vasárnap

Tavasz, szeretem

Nyíló virágok, méhecskék, madárcsicsergés, illatok és színek - végre, végre! :)

2012. március 20., kedd

Amitől fáj a lelkem

Írtam már róla, hogy tavaly fedeztem fel igazán Szabó Magdát! Az Abigélt persze olvastam már kislányként és láttam is sorozatot százszor - de itt megállt a dolog! Arról nem tudtam, hogy vannak még gyerekeknek szánt könyvei - persze azok sem könnyű olvasmányok, vagy legalábbis felnőttként is élményt nyújtanak. A többi regényéhez viszont még érnem kellett, fel kellett nőni...

Emlékszem, otthon állandóan a könyvespolc hátsó részeit fosztogattam vagy Anyukám könyvtári könyveit vettem kölcsön leckeírás helyett :) Így egyszer kezembe került egy Szabó Magda kötet, de csalódottan visszacsempésztem, mert nem értettem még!

Még csak ismerkedem az életművel, így nem tudom, hogy minden művére igaz-e, de amiket eddig olvastam, azoktól fáj a lelkem! Egyszerűen nincsen rá más kifejezésem: megérint, megindít, elgondolkoztat napokra, belemászik a lelkembe, az álmaimba... Hogy miért olvasom akkor mégis? Pont ezért, mert hatással van rám! Legmélyebben eddig a Pilátus indított meg, de két legutóbbi mellett sem tudok szó nélkül elmenni: Disznótor, egy regény a félreértésekről, a meg nem beszélt érzésekről, az elkerülhetetlen tragédiáról és egy novelláskötet, melynek központi eleme a halál!

Szabó Magda zseniálisan ír: a stílusa lenyűgözően pontos, a témái legjobb esetben is elgondolkodtatóak... Hétköznapi emberek, hétköznapi történetekkel és mégis mindig van egy másik nézőpont, egy oldala mindennek! Szerintem öröm olvasni, mert nagyon sokat kapunk tőle! Annak ellenére vagy éppen azért, mert a sokszor lelkünkbe hasító gondolatok fájnak...

2012. március 19., hétfő

7 éve ismerem...

... és 7 éve fogom a kezét, s ő az enyémet! És nem is engedem el, soha-soha!

Az első találkozásunk óta együtt vagyunk, az első pillanat óta összetartozunk! 7 éve, egy zajos és kellően alkoholos házibuliban eldőlt a sorsunk - bár először nem gondoltam, hogy házasság lesz belőle :)
Ő az én másik fele, a társam, a párom, a férjem, a legjobb jóbarátom...

2012. március 12., hétfő

Borongós-szeles időre

Időről-időre írok a kedvenc könyveimről! Most egy olyan következik, amit akkor veszek elő, ha nem sietek sehová, ha ráérősen, a lábaimat magam alá húzva el tudok merülni a történetben. Éppen ilyen hétvégénk volt, ráadásul vasárnap borongós, szeles időre virradtunk, így nem volt kérdés, hogy A Manderley-ház asszonya ugrik le a polcról!


Sem a filmhez, sem a musicelhez nem volt szerencsém, bár utóbbit nagyon szerettem volna megnézni! A könyv szerintem magában is feledhetetlen élményt nyújt! Imádom az olyan tájleírásokat, ahol azonnal megelevenedik előttem a táj, a kert, a helyszín. Ez a könyv pont ilyen, szerintem ebben nagyon erős! Vidéki angol kastély, hatalmas kert tele virágokkal, bokrokkal - hortenziák, orgona és nárcisz, óh és rododendronok :)), kanyargós erdei ösvénnyel a parthoz, hatalmas könyvtárszobával, ahol ropog a tűz a kandallóban, ahol minden a lakók ízlését tükrözi. Pompásan berendezett szobák, festmények, virágok, személyzet, fényűző partik, vitorlás, ékszerek... Ez Manderley!
Egy kastély, ami tökéletes is lehetne, de nem az! Súlyos titkokat rejt, komor és tragikus, nyílegyenesen halad a végzete felé! Jó belefeledkezni a tagadhatatlanul lassú történetbe, de örülünk, hogy nem vagyunk részesei a drámának!

Ez a könyv is bizonyítja, hogy az emberi kapcsolatok legnagyobb buktatója az, ha nem beszélgetünk egymással, ha hagyjuk, hogy a félreértések, elhallgatások vegyék át az őszinteség helyét! Ne essünk bele ebbe a hibába soha, még akkor sem, ha a szeretett személyt szeretnénk megkímélni! Sokkal jobb együtt szembenézni a nehézségekkel, mint külön feldolgozni a veszteséget! Szerintem :)

2012. március 8., csütörtök

Mai virág

Virágból sosem elég, főleg így tavasz legelején :) A szüleimtől kapott ékszerorchidea (?) is megindult, szerintem nagyon helyes virágai vannak! Remélem tartós lesz és még sokáig gyönyörködhetek benne!


2012. március 5., hétfő

Újjáéledő természet

-15 fok alatti hőmérséklet, legalább 40 centis hó... De túlélik a virágok ezt is! Bámulatos!

2012. március 4., vasárnap

Szülinap képekben

Igazi tavaszi idő, sétálásra tökéletes: Tisza-parton andalgós, belvárosi forgatagban nézelődős! A toros- és pálinkafesztivállal kezdődik a szabadtéri rendezvények hosszú-hosszú sora, ott láttuk ezt a képet! Venni csak egy kisebb doboz mangalica tepertőtkrémet vettünk, ami újhagymával, főtt tojással, mustárral, reszelt sajttal kikeverve isteni finom vacsora!

 Férj már nagyon ismer, tudja, hogy nekem a könyv a bárhol, bármikor kategória :D De azért nem árt egy-két jól időzített célzás sem: valamikor február elején egy könyvesboltban hosszasan ecseteltem neki, hogy mi érdekelne! Megjegyezte :)

 Frézia nélkül nincs szülinap! Egészen kicsi korom óta mindig fréziát kapok a nagyiéktól, anyáéktól - ezt régen is lehetett már ilyenkor kapni! Imádom az illatát, nekem ez jobban hozzátartozik a szülinaphoz, mint a torta vagy az ajándék! Idén férj lepett meg vele, az otthoni csokor még várat magára!

 Az általam már többször emlegetett, megunhatatlan csokitortával leptem meg magamat :D A szerény külső ne tévesszen meg senkit, isteni! Katicával és gombával dobtam fel csöppet, hiába, a kor és az érzések nincsenek feltétlen összhangban :D

 Esti borozás: Dorombor! Finom és édes a címkéje :) (nem értek a borokhoz) Közben a Római vakációt néztük, elképesztően bájos film egy gyönyörű színésznővel!

Virágból sosem elég: primulák és a ragyogó tavasz ígérete!

2012. március 3., szombat

Szülinapos lány


Hamvas ifjúságomból egy fotó:
Kicsi Beus: kopaszka, duci és nagyon sunyi :D

2012. március 1., csütörtök

Mert a felhők felett...

... mindig süt a Nap! ♥ Tényleg kialudtam a rossz kedvemet, ma már minden szuper megint!