Általában együtt járunk, ő és én, de időnként eltűnik! Leások lelkem legmélyebb bugyraiba is utána, de semmi... Most megint ezt az időszakomat élem, talán jó lesz, ha kiírom magamból!
A problémám egészen banálisnak tűnik, de nekem ez most kicsit világvége! Örök női problémám van: mivel pasi fronton minden a legnagyobb rendben, mi más is lehetne, mint a testsúly! Sosem voltam kövér, de volt rajtam azért plusz kg. 2010 decemberében értem el arra a pontra, ahol komolyan megdöbbentem és ahonnan már csak lefelé akartam menni! Reálisan 5 kg-ot szerettem volna fogyni, de volt egy titkos álomsúlyom is! A lényeg, hogy életmódot váltottunk és én nemcsak az álomsúlyt értem el, de még alá is ment ennek a mérleg! Nagyon gyorsan fogytam 10 kg-ot, ráadásul pajzsmirigy-alulműködésem is van, ami nem könnyíti meg a dolgot!
Tökéletesen elégedett voltam ezzel, nem akartam tovább fogyni, bezsebeltem a bókokat ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt! A mai napig furcsa, ha valaki azt mondja rám, hogy vékony vagyok! Ki, én?! Pedig a tények makacs dolgok: vékonyabb vagyok, mint 18 éves koromban! A régi ruháim lógnak rajtam, minimum 2 számmal kisebb kell mindenből!
És most észrevettem, hogy híztam! Megőrülök ettől, mert mikor lettem én ilyen?! Miért érdekel ennyire ez?! Miért csinálok ekkora ügyet abból, hogy 1-1,5 kg-val több vagyok most?! Miért érzem ezt ekkora tragédiának?! Normális?! Tudom, hogy nem az!
A centik változatlanok vagy csak én mérek rosszul, a ruhák ugyanúgy állnak rajtam! És mégis elhagyott az önbizalmam! :(
Végigolvasva, én is látom, hogy nevetséges vagyok és rettentően felfújom ezt az egészet! 1 kg-ot simán le lehet adni bármikor és amúgy sem szabadna, hogy ennyire számítson! De most ilyen hangulatom van! Remélem holnapra kialszom! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése