2012. június 19., kedd

Kegyencek között elveszve

A francia királyi udvar szokásairól, intrikáiról, botrányairól nagyon sokat tudunk, a hiányzó darabkákat pedig olyan írók egészítik ki mint Robert Merle, Maurice Druon vagy Juliette Benzoni! Fordulatos, korhű, fantáziadús és nagyon olvasmányos történelmi regényeik sok embert fordítanak a történelem felé - mert így azért sokkal, de sokkal érdekesebb a történelem, mint ha csak csatákat és évszámokat magolnak be.

Én sosem találkoztam azzal a problémával, hogy nem érdekel a történelem, de én is nagyon szívesen olvasom ezeket a történelmi regényeket! Legutóbb A mérgezések kora akadt a kezembe és újra magával ragadott XIV. Lajos kora! Ilyenkor elkap a vadászösztön és nyomozni kezdek a könyvben szereplő alakok után - egyszerűen nem elégít ki mindaz, amit eddig tudtam róluk, kellenek az újabb információk... A hangok a fejemben követelik az adagjukat :)

A történet maga nem túlságosan eredeti, a szerelmi szál pedig igazán szappanoperába illő: egyetlen percig sem izgulunk, pontosan érezzük, hogy a párocska sok-sok szenvedés után egymásé lesz! De nem ez az érdekes, hanem az udvar élete, a Versailles építése, a készülő lakosztályok részletes bemutatása... Olvasás közben mi is sétálunk a kastélyok parkjaiban, ékszereket és ruhákat próbálunk, kakaót iszunk a királynéval, szenvedünk a spanyol udvar ridegségétől, levelet váltunk a Madame-mal, megcsodáljuk a Tükörtermet és aggódunk, nehogy ránk is szemet vessen a király...

XIV. Lajos korát nevezhetjük a kegyencek korának is! A gaz csábító, a fenséges uralkodó, a Nap maga:

Kép innen

Louise de la Valliére hercegnő, akit egy másik viszony eltitkolása miatt választottak ki kezdetben, de ő lett az első hivatalos kegyencnő. Kegyvesztése után kolostorba vonult:

Kép innen

A szép és szelíd Louise-t Montespan márkiné váltotta fel, aki a pletykák szerint a fekete mágiától sem riadt vissza, hogy hatalma alatt tartsa a sok fele kacsingató Lajost:

Kép innen

Fontanges hercegnő, aki üstökösként bukkant fel és éppen olyan gyorsan hullott is alá. Az általa divatba hozott frizura jóval túlélte őt; a gyönyörű lányt annyira megviselte gyermeke születése, hogy vissza kellett vonulnia egy kolostorba, ahol hamarosan el is hunyt. A kortársak  gyors halálával a féltékeny Montespan márkinét gyanúsították.

Kép innen

Utolsó szeretőjéhez nem csak hűséges volt a király, de állítólag titokban feleségül is vette. Maintenon márkinő - aki ráadásul idősebb is volt a királynál - rendkívül kitartóan küzdött érte: Montespan márkinétől született gyerekek nevelőnőjeként előbb Lajos barátságát, majd évekkel később a szerelmét is elnyerte! Ellenségei szerint szigorú vallásossága puszta képmutatás volt csupán.

Kép innen
A Monseiur, Fülöp orléans-i herceg, a király öccse sem maradt le fenséges bátyjától, igaz, ő a férfi kegyencekért rajongott. Rajongott az ékszerekért, a drága kelmékért, a nőies cicomáért, ám mindezek mellett tehetséges hadvezér volt.

Kép innen

A Monsieur kedvence, a sok botrányba keveredett Lorraine lovag: 

Kép innen

Velük mind találkozunk Juliette Benzoni regényében :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése