2013. szeptember 2., hétfő

Becsengettek :)

Augusztus végén már számolom vissza a napokat és tűkön ülve várom a becsengetést. Nem tudom megunni ezt az érzést, a fokozott izgalmat, pedig már elég sok éve, hogy minden év szeptemberében újra kinyílnak az iskola kapui számomra is. Persze most már nem azért szorítok, hogy normális tanárt kapjunk, hogy ne legyen túl sokszor hetedik óránk és végre értsek valamit matekból, hanem azért, hogy minél hamarabb megtanuljam a neveket (most nagyjából 300 új diákom lesz...), hogy legyűrjük a kezdeti nehézségeket, és átadhassak valamit mindabból, amit fontosnak tartok. És hogy ne legyen első meg nyolcadik órám :D

Nagyon szeretek tanítani, már hiányzott az egész légkör! Jó volt ma látni a vidám és izgatott arcokat, részese lenni a nyüzsgésnek, hallgatni a nyári élményeket... :)
És jó tanárnak lenni azért is, mert ilyenkor legálisan szabadulhatok be a papírboltba és válogathatok kedvemre a szebbnél-szebb füzetek, csomagolók, papírok és tollak között. Mindig is imádtam bevásárolni az iskolakezdésre, máig emlékszem kedvenc füzetekre, borítókra. Olyan jó érzés volt elpakolni a zsákmányt és naponta többször nézegetni. Ma már nem kell annyi mindent vennem, és nem is csábulok el olyan könnyen, de mindig találok valami lélekmelengető apróságot. A kötelező piros toll készlet után így olyan dolgokat választottam, amikre jó ránézni. A segítségükkel akkor is mosoly lesz az arcomon, ha a mindig angyali és tündéri diákoknak esetleg, natalán rossz napjuk van :D

Kerítés tetején ülő kislány, hímzés mintájú és utazós-bélyeges-térképes füzetek, hogy legyen mibe vázlatokat írni, jegyzeteket, szakdolgozatos okosságokat írni.

Az állatos ceruzakészlet nagyon gyerekes ugyan, de jó minőségű, 2:1 felállású és olyan vidáman ugrál rajta a majom :) Az esernyős mintájú tollakkal pedig szerelembe estem, így jöttek velem haza. 

Bélyeges-térképes füzetrészlet, ez a kedvencem, így ő lesz az osztályzós füzetem, az eszem erre a tanévre.

2013. július 10., szerda

A nagy sátor projekt

Két hetes táborba készülök, Férj meg szabadságra, magányra :D igazából nagyon rossz lesz nélküle, már most hiányzik, annyira a részem, a társam, és nem lesz ott, hogy kibillentsen a mélypontokról, hogy biztasson :/ Na, de ez nem rinya poszt, illetve talán mégis...

Szóval kell nekem egy sátor erre a két hétre, mert a másik alvási lehetőség a tantermekben lenne, sokad magammal, ami nem vonz túlságosan. Legalább ahhoz az icipici privát szférához ragaszkodom, amit a sátor nyújt. És annyira nem is pici, mivel egyedül leszek egy négy személyes sátorban, amit egy jóbarát kölcsönöz nekem. Legalább átöltözni és aludni egyedül tudok majd, ez is valami :)
Nem vagyok egy nagy sátrazós, pár napnál többet még sosem volt sz6erencsém hozzá, és bár nem tartom magam elkényezetett városi tyúknak, azért vannak félelmeim, úgy mint: hangya, szúnyog, fülbemászó, mindenhol csurgó esővíz, 100°C bent, derékfájás, kosz, még több bogár, szélviharban tovaszálló sátor... Szóval egy cseppet sem aggódom túl a dolgot :)

A szél által röptetett sátor víziója pedig azért is került elő, azért tartom elképzelhetőnek, mert NEKEM kell felállítani, egyedül. Na jó, biztosan megkérek majd valakit, hogy segítsen a rögzítésben, de alapvetően ezt most nekem kell megoldani! Nem lesz ott Férj, hogy megmentsen! Ezért tegnap megtörtént az első próbaállítás és ismerkedés leendő otthonommal. A férfiak ott álltak körülöttem, türelmesen (tényleg) magyaráztak, igyekeztek visszafojtani a nevetésüket és várták, hogyan birkózom meg a feladattal. Ami sikerült is, szerintem nem lesz ezzel különösebb probléma :) Addig még gyakorolom párszor, biztos, ami tuti. És jól vállon veregetem magam párszor.

2013. június 25., kedd

Lista nyárra

Nem szeretném, ha csak úgy hipp-hopp, észrevétlenül tovaszállnának a napok, a hetek és az évszakok, én meg azon kapnám magam, hogy elszalasztottam sok-sok apró örömöt, amit kínálni tud jelen esetben a nyár. Meg aztán pipálni olyan jó, nem? :) Dolgozatjavítás közben is imádok pipálni, és nem csak azért, mert akkor tudták a válaszokat (ami persze nagy öröm), hanem gyerekes örömmel tölt el újra és újra ez az egyszerű mozdulat.

Szóval kellett nekem nyárra egy lista, amin összeszedtem, miket szeretnék, szeretnénk  feltétlenül csinálni idén nyáron. Nemrég felfedezett, ám máris rajongva szeretett barátnőmet (igen, lány :D), a Pinterest-et hívtam segítségül és most sem kellett csalódnom! Találtam is egy listát, ez szolgált inspirációul. Nem fordítottam le egy az egyben, nem koppintottam le róla az összes ötletet, de azért jó párat igen, és a megjelenésben lévő hasonlóság sem véletlen :)

Szóval a mi listánk nyárra így néz ki. Már elkezdtük megvalósítani, majd mesélek...


2013. június 20., csütörtök

Churros

Mostanában annyira ráérek, hogy főzős műsorokat is nézek, amik veszélyesek, mert utána MUSZÁJ valamit sütnöm, főznöm :) Így volt ez legutóbb a churros esetében is. Spanyol fánk, csokiöntet, gyorsan, könnyen elkészíthető, falatnyi darabok... ki kellett próbálni!

A neten persze rengeteg recept van fent, én végül a lehető legegyszerűbb mellett döntöttem, mert a Tv-ben is azt mesélték, hogy ez tulajdonképpen egy egyszerű kenyértészta. Így szóba sem jöhetett olyan recept, ami tejjel, tejszínnel, tojással, egyebekkel van dúsítva. EZT a receptet követtem: csak liszt, só, sütőpor és víz. Én még tettem bele pici nyírfacukrot és fahéjat is, mert sosem bírom ki, hogy szó szerint kövessek egy receptet a sütés után cukorba kellene forgatni, azt meg nem szerettem volna, így kapnia kellett egy pici édes ízt is. Összedolgozzuk gyorsan, viszonylag sűrű tésztát kell kapjunk, ami zablisztnél külön móka, és forró olajba nyomjuk habzsák segítségével a tésztacsíkokat. Az autentikus churros csillagformájú egyébként. Habzsák híján késsel is felvághatjuk a tésztát csíkokra és a két végénél megcsavarva mintát is adhatunk neki. Nagyon gyorsan megsül, néhány darab túlságosan is nálam, de ettől még nagyon finom!

Még forrón forgathatjuk fahéjas cukorba vagy mártogathatjuk olvasztott étcsokiba, szerintem folyósabb lekvárba is. Gyors, egyszerű édesség, nekünk bejött :)

2013. június 18., kedd

Helló nyár!

A forróság beköszöntével én is visszatértem. Olyan régen írtam már, hogy rendesen keresgélnem kellett, mit hogyan tegyek, de azt hiszem, sikerülni fog :)
Ezzel az sk ajtódísszel köszöntjük idén a nyarat és az erre tévedő kedves vendégeket. A kerítésforma volt a kiindulási alap, régóta tudtam, hogy ilyet szeretnék. Szerencsére a fagyis pálcák is rendelkezésre álltak, még az esküvőre szereztük, de aztán nem használtuk fel. A vidám, színes girland nagy kedvencem, szerintem nagyon jól mutat ilyen piciben is, és nagyban is, pl. egy kerti partin.

A szúnyog pedig elengedhetetlen része a nyárnak! A mit utálok a nyárban top3-ban biztos helye van, egyszerűen őrjítő az a cincogás, zümmögés, hegedülés, amire képesek! De ez a kézzel készített vigyori olyan édes, és mivel ennyire része nálam a nyárnak, helyet kapott ő is.
A csiga a bónusz, én katicát vagy hangyát akartam rátenni (utóbbi szintén előkelő helyen áll a nemszeretem listán, egy sátrazást vagy pikniket kiválóan fel tud dobni :D), de Férj is körülöttem settenkedett, és a csigára szavazott. Nem csak én vagyok gyerekes, maradjunk ennyiben.
Csodaszép hársvirág, isteni illattal. A hátsó udvaron áll két óriási fa, ilyenkor hársillatban alszunk esténként. Sajnos nem tudom a pici fényképezővel jól visszaadni a virágok csillagalakját!

2013. január 5., szombat

Nagy könyves évösszegző

A december szerencsére nagyon mozgalmasan zajlott, így a blogra nem jutott idő.. De sikerült megélni az ünnepi készülődés, a karácsony és a szilveszter minden pillanatát, így nem bánom igazán ezt sem! Képes decemberi örömködéssel azért még jelentkezem pár napon belül :)

De most a könyvek! Nem is, így inkább: KÖNYVEK! Menthetetlen vagyok, olvasnom kell, hogy teljes legyen az életem! Hajlamos vagyok túlzásba esni: 2012-ben 117 könyvet olvastam el - és ebben nincsenek benne a tanításhoz elővett szakkönyvek és primer szakirodalmak... :O Ez volt az első év, amikor pontosan jegyeztem, hogy miket olvastam. Nagyon jó döntés volt, így szembesültem vele, hogy mennyit és miket olvasok pontosan. Sajnos nagyon gyorsan olvasok, így, ha egy könyv nem rázott meg/nem lettem tőle libabőrös/nem gondolkoztam rajta napokig/nem tetszett különösebben, akkor hajlamos vagyok gyorsan elfelejteni! De a lista ez a problémámat is megoldja :)

Nem sorolom fel az összes tavaly elolvasott könyvet, de kategorizálom egy részüket. Vigyázat: erősen szubjektív lista következik :)

... visítva röhögős: Kerstin Gier  Időtlen szerelem trilógiája, sajnos a befejező kötetet még nem olvastam! Nagyon-nagyon tetszett, időutazás, vízköpő, szerelmes tinédzserek, összeesküvés, ruhapróbák, pofára eső ellenszenves unokatesó... Bár tizenévesekről szól, bátran olvassák el az idősebbek is!

... mélyen elgondolkodtató: Georg Owelltől az 1984 és az Állatfarm. Ismertem a történeteket, láttam a filmes/rajzfilmes feldolgozásokat, de nagy hiányosságomat pótoltam az elolvasásukkal. Tipikus letaglózó, fel- és megrázó könyvek, amiken napokig lehet gondolkozni és csak ennyit hajtogatni olvasás közben: ne kelljen átélnem soha, de soha!

... reményteli: nem különösebben szeretem a levélregényeket és déli irodalmat is ritkán olvasok, de Alice Walkertől a Kedves Jóisten nagyon tetszett! Lehet, hogy túlzás a reményt kiemelni ebből a könyvből, hiszen annyi minden más érzés és annyira sok durvaság van még benne, de nekem ez maradt meg legerősebben belőle, a Remény!

... gyerekkorba visszarepítő: olyan vagyok, mint egy vadászkutya: ha szagot (könyvszagot) érzek, azonnal rohanok a zsákmányhoz :D Így vettem észre apára várva a Széll Kálmán téren egy könyvárust, ahol 200 Forintért enyém lett Laura Ingalls Wilder könyvsorozatának első darabja, a Kicsi ház, a nagy erdőben. Szentimentális, túlzó, néhol már-már csöpögős, de nagyon jó volt elmerülni egy kicsit ebben a világban!

... orosz is, japán is, krimi is, történelmi is: nagyon szeretem Akunyintól a Fandorin sorozatot, a Gyémántszekér sem okozott csalódást! Sok korábbi fehér foltra kapunk választ Eraszt Petrovics és Masa múltjáról, nézeteikről, gondolkodásuk és fizikai teljesítőképességük gyökereiről. Ezen kívül sokat megtudhatunk a zen buddhizmusról is.

... az emberi ideálokról: Umberto Ecoban még sosem csalódtam! Nagyon szeretem azt, ahogyan ír, ahogyan hozzááll a történelemhez, ahogyan láttatja a mindennapi embereket! Érdemes végigpörgetni, hogyan változott a szépség ill. a rútság ideálja, tanulságos utazás!

... Szécsi Noémi: az iskolában rendezett író-olvasó találkozón hallhattam, figyelhettem hogyan gondolkodik és nagyon szimpatikus volt. A Nyughatatlanok összetett regény az emigrációról, a Finnugor vámpír visítva röhögés és nem tucat sztori egyáltalán.

... is-is: bajban vagyok a Szingli fejvadásszal, mert vannak benne igazán vicces részek és kíváncsi vagyok, hogyan mászik ki a pácból kedvenc önjelölt fejvadászunk, de valahogy mégsem tudom igazán megkedvelni...

... sokat tanultam belőle: a genetikáról, gyógyszerlobbiról, oltásokról, faji diszkriminációról... és egy nevet, amit alig ismer a világ, holott rengeteget köszönhetünk neki. Kár, hogy ilyen áron! Henrietta Lacks

... Rákosi korszakról: rettegéssel tölt el az a név és hálás vagyok, hogy nem éltem akkor, mégis rettentően vonz ez a -nekem már- történelmi korszak! Történelmi szakkönyv, forrásokkal, képekkel, mégis olvasmányos stílusban!

... a fizika világáról: érdekel, de totál hülye vagyok hozzá! A Párhuzamos világok azt ígéri, hogy közérthető stílusban informál a fizika lenyűgöző kérdéseiről: az időutazásról, fekete lyukakról, párhuzamos világokról, húrelméletről stb. Én úgy éreztem, hogy ez az ígéret néhol barokkos túlzás, de nagyon élveztem így is!

... második kedvenc Agathám: a Londonból falura menekült reklámszakember, aki egyetlen percig sem bír a hátsóján megülni és őrületbe kergetni az egész vidéket :) A név kötelez: hulla hulla hátán! Első kötet.

... filozófiáról közérthetően: a malacosban 100 gondolatkísérlet van abszolút fogyasztható stílusban leírva és magyarázva, a diákokat megvette :) A fogásokban pedig a filozófia leggyakrabban feltett kérdéseire kapunk 2-3 szemszögös válaszokat; jó rajta elmélkedni!

... nem tudtam érte rajongani: Brunella Gasperini 3 kötetes családkrónikája sajnos közel sem tetszett annyira, mint vártam :( Persze voltak benne gyönyörű részek, meghatóak, vidámak, röhögősek, sírósak, őszinték, de valamiért nekem összességében inkább negatív, mint pozitív! Nem tudom miért!

... alkotásra inspirált: Tiffany életéről, a legendás gyár és a még legendásabb lámpák létrejöttéről, a tehetséges és független Clara életéről szóló könyv elvarázsolt és egyet éreztem olvasás közben: alkotni, alkotni, alkotni!! Játszani a színekkel, formákkal, nyitott szemmel is álmodni, figyelni a természet szépségét és hagyni a kreativitást szárnyalni!

... századfordulós magyar krimi: Baráth Katalin megteremtette Veront, a tűzről pattant önjelölt nyomozónőt, aki lehetetlen kalandokba keveredik és hullákba botlik lépten-nyomon. Szórakoztatóak a történetek és gyönyörű a nyelvezet, jó elmerülni Veron világába pár órára!

... terápiás filozófia: lehetséges, hogy a filozófia ad is valamit, van haszna is? A társadalom többsége számára biztosan nem(ami engem bosszant és elszomorít, de most ebbe nem megyek bele), ám létezik a terápiás pszichológia mintájára a filozófia is, ahol a sok-sok elmés gondolat indít(hat) el a gyógyulás útján. Nagyon érdekes könyv, bár Schopenhauert továbbra sem kedvelem annyira!

... első világháborús: méltatlanul mellőzött korszak, mindig örömmel olvasok róla! A Két fogoly szerintem zseniális könyv az emberi lélekről, érzésekről, reményekről, túlélésről!

... középkori: Az elátkozott királyokban minden megvan, ami egy zseniális történelmi regényciklushoz kell: tények, szerethető és utálható alakok, felszarvazott királyfik, méreg, gyilkosság, gonoszság, ármány, szerelem, templomosok, kicserélt királyfi.... áh, mintha egy mexikói szappanopera ajánlóját írnám :D De tényleg nagyon jó!

... háborúellenes: egyik kedvenc kategóriám a háború ellenes regények (talán, mert nagyon félek tőle), mind a Mesterségem a halál, mind a Két nap az élet zseniális!

Voltak még ezeken kívül is kiváló olvasmányaim, de itt untam meg ezeket szerettem volna mindenképpen kiemelni! Olvastam sok-sok krimit (Agatha Christie, Simenon, A: C. Doyle), Szabó Magdát, a Szöszi sorozatot, Dumas-t, Fábián Jankától mindent is talán... Sokat utaztam gondolatban, sokat tanultam, sokat gondolkoztam és sokszor vitatkoztam (többnyire ezt is gondolatban) és mindig kikapcsolódtam!

2012. december 3., hétfő

Advent 1. és 2. napja

Manócsizmás, szigorúan kunkori orrú adventi naptárunk minden napra tartogat számunkra valamilyen ünnepre hangolódó tevékenységet! Lesznek köztük egyértelműen karácsonyiak és nagyobb fantáziát igénylőek is, de garantáltan élvezni fogjuk mindet :)

1. nap
 Valamikor október táján kattant be a szikra: építsünk karácsonyra egy mesebeli házikót, de ne mézeskalácsból! Az ötlet nem hagyott nyugodni, Férjet is beavattam, aki szokása szerint bátorított, nem tudván ekkor még, hogy neki is komoly szerepet szánok :)

 Mivel Ő építőmérnök, nem értem be akármilyen házzal: neki kellett feldobnia egy tervet/skiccet! Nem voltam túl szőrösszívű megrendelő, elfogadtam a 3. változatot :D Ezzel telt advent első napja! (Sajnos a fotó pocsék lett!)

2. nap
 Minden évben én készítem az adventi koszorút, de azzal a megkötéssel, hogy négy gyertya már koszorú! Nem szeretem a hagyományos megoldásokat, nem vagyok hívő sem, így nekem csak az a fontos, hogy minden vasárnap meggyújthassuk a gyertyát, beszélgessünk vagy csak nézzük a lángokat együtt, egymás kezét fogva!

 Idén nem vittem túlzásba a díszítést, de ez a tortacsipkés megoldás lenyűgözött! Pofonegyszerű elkészíteni, régimódi, bájos, otthonos, lágy, meleg... :)

 Elkezdtük a házikót is! Az agyag és a só-liszt gyurma között vacilláltunk, végül előbbi mellett döntöttünk! Reméljük beválik! Nem kell ám hozzá sok tégla, csak kb 800 :D (A mester tudja a pontos adatokat azért!) Kicsit tovább fog tartani, mint gondoltuk, de sebaj!

Iszonyat jó dolog agyaggal dolgozni! Puha, rugalmas, könnyen nyújtható! De majd kérdezzetek meg kiszárítás után, festés közben is, illetve még kb 500 téglácska és 100 T-alakú áthidaló legyártása után is, hátha változott a véleményem :D

A munkaasztal a készülő téglácskákkal! Ezeket én csináltam teljes egészében, olyanok is! De inkább én csak nyújtok (szigorúan 0,5 cm magasságú darabokat), Férj pedig mér és vág!

2012. december 1., szombat

Adventi hangulat

Nagyon szeretek kreatívkodni: ragasztani, festeni, vágni, bigyókat ide-oda pakolni... Más kérdés, hogy túl nagy kézügyességem azért nincsen! De ez nem szokott zavarni, muszáj, hogy én készítsem pl évről évre az adventi koszorúnkat. ez megnyugtat, feltölt, otthonos és ünnepi érzéssel tölt el és ezért megéri!

Megéri akkor is, ha ferde lett a manócsizmás adventi naptár (majd balra dőlő fejjel nézzük :D) és kisebb lett a papírcsipke a mécsestartóra, mint kellene... Nem számít, mert én csináltam, kettőnknek és csodás adventünk lesz! :)

2012. november 26., hétfő

Tündéres medál

A tündérekhez, angyalokhoz régóta vonzódom! Nem hiszek a létezésükben klasszikus módon, de abban igen, hogy bizonyos emberekben testet ölthetnek és így közöttünk élnek! Kislányként imádtam a kertben sétálni, olvasni, álmodozni és elképzelni, hogy melyik virág kelyhében vagy melyik bokor aljában laknak a mindig vidám manók, a bájos tündérek, az almabortól állandóan mámoros törpék :D (nem tudom, emlékszik-e erre valaki, de létezett egy mesekönyv sorozat, a Mesél az erdő... Ebben voltak törpék, manók, óriások, sárkányok stb. Nagyon szerettük! Férjnek is megvolt, közös emlék gyerekkorunkból :))

Ma már nem keresem minden virágban a tündért! De tudom, hogy léteznek! Segítenek, vigyáznak ránk, megjelennek életünkben, ha szükséges, átsegítenek egy-egy nehéz pillanaton vagy életszakaszon, de nem egy másik létsíkből, láthatatlanul, hanem emberi alakban, személyesen! Én ebben hiszek, és azt hiszem, már találkoztam is néhányukkal :)

Vonzódásomat hozzájuk Férj is ismeri, így sokszor meglep egy-egy bűbájos angyallal, vagy most egy tündéres medállal. Icipici, pillangószárnyú, ölelésre tárt karú, tütüs, tökéletes lábú, mosolygós ez az én tündérém, akit elég egy pillanatra megérinteni és máris mosolygok és át tudnám ölelni a világot! Tud valamit a hölgy :)



2012. november 23., péntek

Extra örömködés

Nem vagyok híve az Amerika majmolásnak, de pl. a Hálaadás igazán szívmelengető ünnep, nem árt, ha szem előtt tartjuk az üzenetét! Ezért most egy különkiadásos hálalistám következik a tegnapi napról, hiszen november negyedik csütörtöke Hálaadás :)

- Tündéres medált kaptam a Kedvestől
- Megsimogattam egy cicát az utcán
- Kikönyörögte, hogy keressek neki valami kaját a táskámban :)
- Jött egy nagy kutya gazdával, nagyon félt tőle a cica - a gazda előbb csak megállt a kutyussal, de mivel ez sem volt elég, átmentek a túloldalra, hogy tudjon enni a cicus
- A boltban sorban állás közben nagyon jót beszélgettem egy kedves öregúrral
- "Tanci néninek megmutatjuk az osztálytáncot, sőt, tanulja meg és álljon be közénk a szalagavatón"
- Kiscsibeként körém gyűlő 18 évesek
- Finom pizza vacsira

Lehet, hogy a szokásosnál is jobban ki voltam hegyezve a jó dolgokra, de a tegnapi, Hálaadás napi csütörtök igazán csodálatos volt! :)